1880-ban Gallwitz Lipót alapította Pest első esztergályos műhelyét a Korona herceg (ma Petőfi Sándor) utcában. Ő még lábbal hajtós faesztergapadon készítette a pipákat és művészeti tárgyakat.

Ezt követően alapították fiai a Gallwitz Testvérek céget a Párisi utca 9. szám alatt. Fióküzletük a Kígyó utca 4-ben, műhelyük a Városház utcában működött.

A cég pipa és díszműáruk készítésén kívül restaurálással, porcelánjavítással, elefántcsont figurák faragásával, legyezők készítésével és javításával, öngyújtók javításával foglalkozott, valamint a világ legnevesebb gyártói (Dunhill, Savinelli, Peterson) termékeinek forgalmazásával.

Az üzletben mindenki megtalálta az ízlésének, igényének megfelelő terméket. Megfordultak itt többek között grófok, hercegek, neves színészek, mint Rózsahegyi Kálmán, Ódri Árpád, Páger Antal, Jávor Pál, és egy alkalommal maga Horthy Miklós is ellátogatott a kereskedésbe.

A Gallwitz Testvérek üzletét a háború alatt egy kézigránát teljesen kiégette. Újra indult a vállalkozás, de az ismét virágzó kereskedést 1952-ben államosították. Az üzleteket és műhelyt az Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat vette át, és hosszú éveken át a meglévő raktárkészletet árulták ki, Gallwitz Testvérek cégtábla alatt. A politikai enyhülést követően Gallwitz Károlyné kiváltotta az iparengedélyt, és több évvel az államosítás után lakásukon, a Párisi utca 7-ben újra létrehozták az egykori üzlet miniatűr mását.

A kereskedést 2003-ban bekövetkezett haláláig Gallwitz György vezette. Életében a Párisi utcai kis üzlet joggal kapta a "pipázók szentélye" elnevezést. Halálával a Gallwitz Cég 123 éves fejezete zárult le.

A szakmát, és a Gallwitz dinasztiát az egykori alapító, Gallwitz Lipót ükunokája képviseli napjainkban.